Tevékenységünk az utóbbi időszakban (2014. január 1 – 2016. március 31.)

A Habeas Corpus Egyesület Jogsegély Iroda több éve foglalkozik a jogi segítségnyújtással, melynek keretein belül főként a rászorult személyek igényérvényesítése érdekében jár el. Egyesületünk irodája elsősorban a fogyasztók és emberi vagy állampolgári jogaiban sértett személyek minél magasabb fokú védelmét tűzte a zászlajára.

Az utóbbi években szerepet vállaltunk a devizahiteles ügyfelek érdekképviseletében, mely ma mára súlyos nemzetgazdasági, társadalmi problémává nőtt. Irodánk több mint 120 deviza-nyilvántartású hitel miatt károsult ügyféllel került kapcsolatba. Szerepet vállalunk abban, hogy ezek az ügyek – elsősorban peren kívül, de akár peres úton is – az ügyfeleink számára a legkedvezőbben alakuljanak

Az ügyek jellegéből fakadóan a következő táblázatot állítottuk össze:

Ügyek megnevezése 2014 2015 2016
Devizahiteles ügyek 49 59 21
Fogyasztóvédelmi ügyek 7 13 6
Kötelmi ügyek 17 20 10
Családjogi ügyek 3 5 2

A devizahiteles ügyek eloszlásánál különbséget kell tenni a szerződésszerű teljesítéssel megszűnt szerződések, a felmondással megszűnt szerződések és a még hatályban lévő szerződések között. Ez utóbbiaknál a fő problémát jelenti, hogy a hitelkötelmek olyan nagymértékben elnehezültek, amelyre a szerződést kötő ügyfelek nem számíthattak. Ez különösen a nem megfelelő tájékoztatásból és a kockázatfeltárás hiányából adódhat. Általános tendencia, hogy az eredeti hitelösszegnél háromszoros, olykor négyszeres mértékben kell az ügyfeleknek visszafizetniük a kölcsönösszeget. Ennek eredményként kerültek felmondásra a Bank részéről a szerződések és jelentős számban végrehajtások vannak folyamatban ügyfeleink ellen. Eredménynek tekinthetjük, hogy ezeknek az ügyeknek egy részében már sikerült egyezséget kötniük a feleknek, valamint, hogy az eljáró bíróságok a végrehajtás felfüggesztése és megszüntetése tárgyában kedvező döntéseket hoztak.

Nehézséget jelent a jogvédelem során, hogy a jogalkotó (országgyűlés) az ún. „devizahiteles törvények” megalkotásával 2014 nyarán a pereket felfüggesztette így közel másfél évig szüneteltek a bírósági ügyek. Továbbá a Kúria részéről is olyan jogértelmezési aktusok születtek, amelyek az ügyfelek jogérvényesítését jelentősen megnehezítették.[1]

Nem elhanyagolható tény, hogy az alapvető jogok védelmét szolgáló szervek nem látják el megfelelően feladataikat. Így az Alkotmánybíróságon kívül, az eljáró bíróságok és még a Pénzügyi Békéltető Testület sem szolgálja érdemben a deviza-hitel miatt károsult ügyfelek sikeres jogérvényesítését. Annak, hogy még a legalapvetőbb magánjogi és emberi jogi értékek sem érvényesülnek, elsősorban aktuálpolitikai okai vannak. Konklúzióként megállapítható, hogy a hazai jogorvoslati fórumok jelenlegi állapotukban, majdnem teljesen alkalmatlanok a devizahitel-károsultak jogsérelmének orvoslására.

Ezt felismerve, csatlakoztunk a PITEE Egyesülethez[2] és a „bankmentő törvények”, a forintosítást elrendelő, árfolyamkockázatot ügyfélre hárító törvények és az elhúzódó bírósági eljárások miatt ügyfeleink segítségére voltunk az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panasz, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságához kérelmek benyújtásában. Ezek az eljárások folyamatban vannak, az Alkotmánybíróság valamennyi alkotmányjogi panaszt elutasította, ezt követően benyújtott kérelmeket pedig befogadta az Emberi Jogok Európai Bírósága.

A fogyasztóvédelmi ügyeken belül főképp a különböző szolgáltatási szerződésekben jártunk el, mint érdekérvényesítő szerv. Ezen belül változatos a palettánk: volt már közüzemi szerződések elszámolásával kapcsolatos peren kívüli jogvitáink, de egyszerűbb telefon-előfizetésekkel kapcsolatos panaszokkal is találkoztunk. Előfordult, hogy személyi sérüléssel is járó biztosítási szerződés kapcsán is eljártunk. A közvetítés eredményeként a felek sikeresen egyezségre jutottak.

A kötelmi ügyekkel kapcsolatban találkoztunk mind munkajogi, mint polgári jogi ügyekkel. Az elmaradt munkabér-követeléstől fizetési meghagyással érvényesítésétől kezdve, jogellenes munkaviszony megszüntetésig változatos jogvitákkal foglalkoztunk. Polgári jogi ügyek kapcsán leggyakrabban a szerződésből fakadó teljesítési problémákkal kerestek fel, és közvetítéssel a közös megegyezéssel megszüntetéshez is hozzájárultunk, elkerülve a költséges bírósági eljárást. Munkajogi ügyekben történő közvetítéssel az elmaradt munkabérekhez hozzájutottak ügyfeleink és a szerződések megfelelő feltételekkel zárultak le (pl. a  jogalap nélkül visszatartott okiratokat kiadta a munkáltató).

Családjogi ügyekben találkoztunk gyermek-, illetve rokontartási kötelezettség nem teljesítése miatti igényekkel is. Előfordult az is, hogy a szülői felügyeleti jog megszüntetését kezdeményezte a gyámhatóság alapos ok nélkül, így megfosztva a gyermeket a családban való nevelkedés jogától. Ebben az ügyben a családjogi segítőjeként járunk el, jogi képviselőjük munkáját segítjük, illetve kiegészítjük.

Az Információszabadság és az adatvédelem körében is kerestek meg ügyfelek. Jelenleg is az adatvédelmi biztos előtt van folyamatban lévő eljárás, amelyben egy önkormányzati alapfeladatot ellátó szerv követett el szabálytalanságot, amely többek között szenzitív adatokat is érintett.

Egyesületünk egy város önkormányzati képviselőjének megbízásából közadatkikérést is végzett arról, hogy bizonyos országgyűlési képviselő választókerületében miért csak egy bizonyos városban (ahol azelőtt polgármester volt) látogatja valamennyi alkalommal a testületi üléseket, míg más településeken soha nem jelenik meg.

A fenti ügyeken kívül segédkeztünk civil szervezetek nyilvántartásba vétele, illetve változásbejegyzése érdekében. A térségben működő civil szervezetek mindenképpen számíthatnak ránk a jövőben is. A bejegyzési és változásbejegyzési törvényszéki eljárások nehézkesek, lassúak. A túlterheltségre hivatkozva hónapokig, sőt évekig nem képesek megfelelő intézkedéseket hozni a változásbejegyzések megvalósítása érdekében. Az elhúzódó eljárások miatt a civil szervezetek akadályoztatva vannak, hogy támogatásokat igényeljenek a hazai (pl. NEA) vagy Európai Uniós forrásból, amely így sok esetben az általuk kitűzött társadalmi célokat, de a működésüket is veszélyezteti.

Magyarországon a rendszerváltás óta a demokrácia és más, kiemelten fontos jogállami értékek a legmélyebb válságukat élik. Működésünkkel az emberi jogok legmagasabb szintű védelmét hívatunk szolgálni, a veszélyeztetett személyek, szervezet nevében fellépni, egyben fékként szolgálni a mindenkori politikai rendszer túlkapásaitól. Álláspontunk szerint a jogvédelem érdekében létrehozott állami szervek nem töltik be a szerepüket megfelelően, ezért elengedhetetlen, hogy a civil szférában minél több hozzánk hasonló szervezet működjön.

 

[1]Lásd: DH1, DH2 törvény, 6/2013,6/2014, 2/2014

[2]Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (képviseli: dr. Lázár Dénes)

A Strasbourgi bíróság befogadta a PITEE Egyesület által készített beadványokat

Kedves Olvasóink!

Örömmel számolunk be a a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesülettel kapcsolatos legfrissebb híréről, mely a devizahiteles beadványokat érinti. A Strasbourgi bíróság, immáron befogadta a PITEE Egyesület által készített beadványokat a devizahiteles ügyekben.

Ajánljuk figyelembe az Egyesület honlapját, ahol a részletekről bővebben olvashatnak, mely az alábbi linken elérhető:

https://pitee.wordpress.com/2016/03/29/a-strasbourgi-birosag-befogadta-a-devizahitelesek-beadvanyait-masodi-kor/

 

A Debreceni Javítóintézetben jártunk…

Érdeklődő szemek kísértek minket immáron már második alkalommal a Debreceni Javítóintézetben. A Habeas Corpus Egyesület a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület partnereként jelent meg, a pénzügyi tudatosság növelése érdekében megrendezett programján. Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy ismét együtt vettünk részt ebben a közös projektben, mivel a PITEE Egyesület célja –a szervezetünkhöz hasonlóan- a fogyasztók közérthető tájékoztatása aktuális jogi kérdésekről, valamint a segítségnyújtás és jogi védelem, a bajba jutott fogyasztóknak.

Hétfő délután megérkeztünk az Böszörményi úton található Intézetbe. A gyerekek kíváncsisággal és szerénységgel közeledtek a négynapos programunk helyéül szolgáló terembe. A bemutatkozó kör után nagy örömmel fogadták azt, mikor elmondtuk nekik, hogy a héten izgalmas játékokból nem lesz hiány…

Az első nap egy rövid tesztírásból, majd tanulásból, ismeretterjesztésből állt. A fiatalok olyan, a mindennapi életben hasznosítható fogalmakkal, ismeretekkel találkozhattak, amelyek birtokában később jobban boldogulhatnak az életben. Többek között megismerkedhettek a hitel és a megtakarítások világával. Szemléletes ábrákkal megtanulhatták, hogy milyen sokat spórolhatnak, ha ügyesen gazdálkodnak a pénzükkel. Különösen nagy érdeklődéssel hallgatták az elektronikus fizetési módokban rejlő előnyöket és fedezték fel annak gyakori problémáit. Külön vita keretében hozzájárultak egymás szemléletének fejlesztéséhez, árnyalásához.

A második nap szituációs játékkal indult. Először a bankszámlanyitással kapcsolatos ismereteket adtuk át az intézeti fiataloknak. Játékos számolási feladattal sikeresen bemutattuk, milyen szempontokat vegyenek figyelembe, mikor ilyen szolgáltatást vesznek igénybe. Egy lelkes önként jelentkezővel bemutattunk egy számlanyitást a gyakorlatban. A folytatásban a fiataloknak egy elképzelt élethelyzetben kellett döntést hozniuk: a megfelelő albérletet kellett kiválasztaniuk. Döntéseiket minden segítséget nélkülözve hozták meg. Meglepődötten fedeztük fel, hogy milyen jártasak az ilyen szerződések gyakorlati hátterével. Sikerült levonniuk konklúziónak: nem mindig a drágább a jobb.

A harmadik nap társasjátékkal telt. A játék a „Maradj Felszínen” nevet viselte, mely izgalmas elemekkel kiegészített pénzügyi táblajáték. A játékban a csapattagok egy elképzelt hónapban kellett a rendelkezésükre álló összegből a lehető legokosabban beosztaniuk a pénzüket. A három csoport között igazán szoros verseny alakult ki a gazdálkodás hatékonyságát illetően.
Az utolsó nap a „levezető” játékokból állt. A fiatalokkal, szójáték segítségével hangolódtunk rá a nap további részére. A „mese a pénzügyeinkről” című játékban a fiatalok kreativitására voltunk kíváncsiak. Az elkezdett történetet a csoport tagjainak labdaadogatással kellett folytatniuk. A cselekményből végeredményben fordulatokkal teli, izgalmas mese lett. Végezetül a „szájról szájra” játékot játszottuk, ahol a fiatalok megismerhették, hogy mennyire képes torzulni egy történet, ha több személyen megy keresztül.

A foglalkozások végén az első naphoz hasonlóan, tesztet írattunk a résztvevőkkel. Örömmel fogadtuk, amikor a csoport tagjai észrevették, hogy ugyanazt a tesztet írták a legelején. Ez alapján megállapítottuk, hogy kiemelkedően hasznos volt számukra a foglalkozás, mivel mérhetően magasabb eredményt értek el, mint kezdetben. A játékos tanulás mellett, még remekül szórakoztak, kikapcsolódtak a résztvevők. Reméljük jövőre is találkozunk a Debreceni Javítóintézet lelkes fiataljaival!

Írta: Dr. Szakadáth Gábor

A tulajdonvédelem és a „fagyállós bor” esete

A Budapest Környéki Törvényszék a közelmúltban döntött első fokon, a médiában csak „fagyállós gazdaként” elhíresült V. Pál büntetőperében. Az ítélet szerint a megvalósított bűncselekmény: a Büntető Törvénykönyv 160.§ (1) bekezdésébe ütköző emberölés bűntettének kísérlete. A kiszabott büntetés ennek fényében 7 év börtönben letöltendő szabadságvesztés és 6 év közügyektől eltiltás. A jogalkalmazást minden bizonnyal nem kis feladat elé állította a nagy nyilvánosságot kapott ügy. A magyar jogászok számára a legnagyobb kérdést a V. Pál által megvalósított cselekmény elhatárolási kérdését jelentette. Cikkünkben a pártatlanság elvét figyelemmel tartva, pusztán a cselekmény társadalomra veszélyes cselekményének a besorolását kívánjuk elérni. Hasonlóan nem kívánunk „térfelet” választani sem jogi sem erkölcsi szempontból, azonban a jogalkalmazásra és a társadalom megítélésére egyaránt hangsúlyos esetet nagyító alá kívánjuk venni.

Az ügy elemzésének legelején kívánjuk tisztázni a kriminológiai környezetünket. Magyarországon a bűncselekmények egy 2011-es felmérés alapján közel 57%-át jelentik a vagyon elleni bűncselekmények. Azonban ez az adat csak a regisztrált bűncselekményeket fedi, így ha hozzáadnánk még az ún. látens bűncselekmények számát, minden bizonnyal sokkal nagyobb arányt kapnánk.¹ Ezzel szemben a felderített bűnelkövetők száma az elmúlt évek elemzése alapján megközelítőleg 35-45% körül mozog. A tulajdon védelme ilyen hatékonysági körülmények között mindenképpen nehéz feladatot jelent minden állampolgárnak. A vagyon elleni bűncselekmények elkövetése szempontjából a vidéki települések magasan az élen járnak. Finszter Géza a probléma egyik forrását a centralizált rendőri szervezetrendszerben fedezte fel egy: „Az egyéni és a kollektív védelmi képességek elgyengülése a rendészeti hatóságok teljesítményét is jelentősen rontja, minthogy azok a közbiztonság általános állapotáért vállalják a felelősséget, de szinte semmit sem tudnak tenni a helyi közbiztonság érdekében. És minél inkább centralizált a szervezetük, annál tehetetlenebbek a helyi bajokkal.”²

Másrészről az új Büntető Törvénykönyv jogos védelemre vonatkozó szabályai a korábbi törvényhez képest jóval engedőbb szabályokkal rendelkezik. Ami azonban nagy kérdés minden laikus személynek is: miért nem alkalmazható és miért nem alkalmazta a bíróság a jogos védelemre vonatkozó szabályokat?
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.évi C. törvény szerint:

21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

A jogtalan támadással szembeni törvényes védekezés adja a jogos védelem jogpolitikai indokát.³ Ugyanis a jogos védelmi helyzet létrejötte esetén jog áll szemben jogtalansággal. A jogtalanságot és a jogsértéseket pedig az államnak kellene minden eszközzel elhárítani és megakadályozni, habár érthető okokból erre nincsen mindig lehetősége, ezért meg kell engednie az állampolgárainak, hogy maguk gyakorolják e jogot.4 Azonban a jogos védelem terjedelme nem korlátlan.

Látható, hogy a jogos védelem szabályrendszere csak az olyan élet és vagyon elleni védekezés lehetőségét adja meg a félnek, amely nem alkalmas az élet kioltására. Ennek egyszerű az a jogpolitikai indoka, hogy az állam (főszabály szerint) nem adhatja a személyek kezébe azt a lehetőséget, hogy a személyük és a vagyonuk elleni bármilyen jogtalan támadás ellen a támadó halálát okozzák. Az állam nem teheti meg, hogy az ilyen elhárító cselekmények legitimálásával a vagyoni viszonyokat, mint a társadalom legfontosabb kérdéskörét rendezze. A társadalom már kétségkívül nem a „szemet szemért, fogat fogért” fejlődési szintjén áll, de még ha állna is sem lehet eltulajdonított vagyontárgyakért senkit halállal „büntetni” ez tény. Egyértelmű tehát, hogy csak annak garantál a törvény jogos védelem címén büntetlenséget, aki az élet kioltására nem alkalmas eszközzel védi a tulajdonát, és minden elvárhatót megtesz azért, hogy ne okozzon sérelmet.

A jogos védelem kérdéskörét kizárva tovább elemezhetjük az eset történeti tényállását. Ami már a védelem részéről többször elhangzott, hogy V. Pál, – megelégelve az évek alatt felgyülemlett eltulajdonításokat -, jutott arra az elhatározásra, hogy végül fagyállót rakott a borba. Ami a tényállás ismertetése során is világossá vált: V. Pál nem élt feljelentéssel egy esetben sem az illetékes rendőrségnél. Nem vette igénybe a magyar hatóságok segítségét, hogy a tulajdonait megvédje, így tulajdonképpen a „saját kezébe” vette az igazságszolgáltatást. Az ügy tényállása szerint, V. Pál többször nyilatkozta azt, hogy „megleckéztetni” akarta a tolvajokat, de a halál, mint eredmény bekövetkezését azonban nem kívánta. Felismerve az eltulajdonítások gyakoriságát, tudati oldalon számított arra, hogy az újabb lopási cselekmény bekövetkezése csak idő kérdése, mivel ezért telepítette az italba azt a bizonyos plusz „összetevőt”. Hozzátartozik a személyi körülményekhez, hogy V. Pál szakmáját tekintve agrármérnök, így az átlagembernél nagyobb mértékben volt tisztában a fagyálló-vagy ahhoz hasonló vegyi anyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásával. A borral összekevert mérgező anyagot V. Pál a pincéjében tárolta, amely így relatíve hozzáférhetővé vált és külsőleg semmi nem utalt arra, hogy az ott tárolt ital halált okozó. Ami súlyosabb ok, hogy a bort eltulajdonítása után Sz. Sándor a bort még egy baráti összejövetelre is magával vitte. Ami egyáltalán szerencse a szerencsétlenségben, hogy több személy oldaláról nem következett be halálos eredmény. Felmerül így a kérdés, hogy milyen lehetséges következmények adódtak volna V. Pál környezetében az említett tárolásból, tegyük fel például egy vendég felügyelet nélküli, óvatlan kóstolgatása esetén. Az is kérdésként fogalmazódhat meg, ha éppen az azt elhelyező személy óvatlansága okozott volna saját magának sérelmet. Bár az előbb említett következmények túlmutatnak a jogalkalmazáson, azonban lehetséges múltbeli eseményként számon lehet tartani.

A továbbiakban az esethez hozzátartozó olyan körülményeket vesszük számításba, amely V. Pál felelősségének maximumát enyhíti. Tény, hogy az eset minden bizonnyal nem következett volna be, ha Sz. Sándor nem hatol be V. Pál ingatlanába és az ott elhelyezett, fagyállóval elkevert bort nem fogyasztja el. Ez a körülmény tulajdonképpen a választóvonala az esetnek, ami a magyar társadalmat jelentősen megosztja. Nyilvánvaló, hogy ma már a primitívebbnek számító középkori jogrendszerek pönális felfogásában is a lopás cselekményét is legfeljebb kézlevágással büntették, de az ok-okozati láncolatban levonható ilyenképpen tanulság, hogy az elkövető halála, a jogtalan eltulajdonítással összefüggésben következett be. Valamiképpen árnyalja a képet, hogy Sz. Sándor nem élt káros szenvedélyek nélkül, ugyanis a szervezetében pszichotróp szert is kimutattak, ami így csak jobban fokozta a halálos eredmény lehetséges bekövetkezését, amelyet végül heveny veseelégtelenség okozott.

Az első fokon kiszabott büntetés a magyar társadalom számára közel sem teljesen elfogadott. A védelem részéről, a társadalom széles körében elfogadott érve, hogy Sz. Sándor halála a lopási cselekménye nélkül nem történt volna meg. Az állam életvédelmi kötelezettségének fontosságának, még az olyan ultima ratiós jogterületeknél is érvényre kell jutnia, mint a büntetőjog. A jog nem csupán a sérelmet szenvedett felet védi, hanem a sérelmet okozókat is. A büntetőjog alap funkciója kérdőjeleződne meg, amennyiben a bíróság előnyösebb helyzetbe részesítené mások vagyoni jogait, mint az emberi élet védelmének fontosságát. A Vácszentlászlón megtörtént eset azonban mindenképpel jelentőséggel bír, mivel az Új Btk. elfogadása óta az első között, elvi jelleggel fogalmazott meg kérdéseket a jogos védelem témakörében.

Írta: Szakadáth Gábor

  1. Tájékoztatás a bűnözés 2011. évi alakulásáról http://www.mklu.hu/cgi-bin/index.pl?lang=hu
  2. Finszter Géza: Erőszakszervezet vagy biztonságot szolgáltató hatóság. Budapest, 2010. Kriminológiai tanulmányok 47.
  3. Tokaji Géza: A bűncselekménytan alapjai a magyar büntetőjogban, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984. 248-249. oldal
  4. Finkey Ferenc: A Magyar Büntetőjog tankönyve, Grill, Budapest, 1909. 174-175. o.