Milyen védelmet nyújt az uniós jog a devizahiteleseknek?

devhitelcikk

A devizahitele ítélkezés során tapasztalataim szerint a magyar bíróságok az uniós jogot abszolúte figyelmen kívül hagyják, csak a Kúria egyoldalú, fogyasztóra nézve hátrányos útmutatásait követik.

Született ugyan az adósok számára igazán kedvező uniós szabályozás, amely egyértelmű kritériumokat tartalmaz a fogyasztói hitelszerződések tartalmára vonatkozóan, ez pedig a 2008/48 EK Irányelv.

Az irányelvet azonban eltorzítva, túlbonyolítva a 2009. CLXII. törvénnyel ültették át a magyar jogba, 2009 december 30-án került kihirdetésre, így ez 2010. januártól hatályos.

Azonban, mivel a deviza-alapú kölcsönszerződések ezen időpont előtt jöttek létre, ezért csak a 93/13 EGK Irányelv és vonatkozó jogesetek alkalmazhatóak az uniós jogból.
A főszolgáltatás (árfolyamkockázat fogyasztóra való hárítását) tisztességtelenségét is csak ezen fogyasztói irányelv léte miatt lehet egyáltalán peresíteni (ha a tájékoztatás nem volt világos, érthető).

A Kúria által hozott 2/2014 PJE-vel szemben a tájékoztatás hiánya vagy nem megfelelő volta nem a fogyasztónak a bizonyítási terhe, hanem a hitelezőnek kell bizonyítania, hogy tisztességes volt, mindenről informálta az adóst a szerződéskötést megelőzően.

A tájékoztatás hiányára bármikor, a per bármely szakaszában és bármilyen bírói fórum előtt lehet hivatkozni.

Ennyi lehetőséget látok az uniós jog környékén.
Mert a Kúria egyéb vonatkozásban szépen körbelövöldözte a szerencsétlen adósokat…..

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.