Mit néztek el a 6/2013 PJE. megalkotói, és miért kell ismét jogegységit hozni?

A sok deviza alapú szerződés áttanulmányozása alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a szerződések  különböző módon “tipizálhatók”.

Bár minden szerződés “más és más”, de az egyes bankok típusszerződéseket kötöttek (az OTP és az ERSTE is időről időre változtatta a szerződéstípusokat).

Tehát nincs olyan, hogy a “devizahiteles szerződésekben” úgy általában így és így van.

Egyes típusoknál Ft-ban határozták meg a kölcsönt és nem rendeltek hozzá devizaértéket, mivel az csak a folyósításkor derült ki. Márpedig a szerződéskötés időpontjában nem tartalmazta a szerződés, hogy mikori árfolyamon számított devizaérték lesz a szerződés tárgya. Ennek oka, hogy függő feltételek (jelzálogjog-bejegyzés, hozzájárulások, stb) miatt nem volt tudható a folyósítás időpontja. Ez utólag persze kiszámítható, de akkor nem volt az. Ez a tipikus OTP-s szerződés, amire az ominózus ítéletben a Kúria tanácsa is rájött.

A másik tipus, amikor az van benne, hogy “legfeljebb” x forintot folyósít, de akkor meg beleírták, hogy a bank a kölcsönt forintban folyósítja, de ezt a folyósítás napján érvényes devizavételi árfolyamon CHF összegben tartja nyilván. A folyósított bruttó kölcsönösszeg legfeljebb az I/1. pontban írt forintösszeg lehet. Itt sem tudjuk a devizát meghatározni.

Akkor olyan is van, hogy devizaösszeg szerepel a szerződésben, de aztán az adós nem annyi devizának megfelelő forintot kapott, hiába “rögzült” a tartozás devizában. Mert a folyósítás napján már más volt a deviza ára, mint szerződéskötéskor.

Szóval ezen kívül még sokféle van, van olyan, ahol jó az összeg, de a törlesztő nincs meghatározva, vagy nem meghatározható.

Vagyis bizonyos “típusú” szerződések a  “hibásak”, mivel nem felelnek meg a 6/2013 PJE-ben írt “kritériumoknak”.

Vagyis a PJE nem felelt meg a szerződéseknek, mert a PJE megalkotói nem ismerték kellő mélységben a szerződés típusokat, így  pont az OTP-s szerződésekre  nem alkalmazható  a “devizában való rögzülés”.

Tehát, tisztelt Kúria, drukkolunk, hogy kiküszöböljék a PJE hibáit és sikerüljön az új jogegységibe belemagyarázni a lehetetlent, ahogy Önöktől megrendelték.

2 hozzászólás a(z) “Mit néztek el a 6/2013 PJE. megalkotói, és miért kell ismét jogegységit hozni?” bejegyzéshez

  1. balogh jános

    Nem a Kúria nézte be a PJE-t hanem a bankszövetség, aki azt lediktálta a kúriának.
    a következő PJE pedig így fog festeni: “bankot, pénzügyi szolgáltatót perelni nem lehet”.
    forrás: Barabás Gyula Széchenyi Hitelszövetség.

    Válasz
    1. Lévay Edit Szerző

      Valóban, a pénzügyi szolgáltatók érdekeit tükrözi vissza a 6/2013 PJE, ami “egy kaptafára” került megszerkesztésre. Azt ugyebár nem írhatták bele, hogy az OTP esetében így kell eljárni, az ERSTE, stb esetében pedig amúgy… Hiszen így is kilógott a lóláb.. Ja és épp emiatt és nem is tudnak majd alkalmazható egységes döntést hozni, tovább növelve a jogbizonytalanságot.

      Válasz

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.