A megtévesztő álláshirdetések világa

A munkanélküliség okozta kiszolgáltatottság jelentős stressz forrás lehet egy ember életében. Ennek az egyszerű megállapításnak a valóságtartalmát csak fokozhatja az a körülmény, ha közben hozzátartozóink ellátásáról is nekünk kell gondoskodnunk. Az ilyen kiszolgáltatott helyzetekben hozhatjuk meg a legrosszabb döntéseket, amelyek közül csak az egyik, ha tájékozódás nélkül „bedőlünk” egy megtévesztő álláshirdetésnek. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül mutatjuk be a leggyakrabban előforduló álláshirdetéseket, amelyek nem a minimális pénzkereseti lehetőséget, hanem csupán az időpocséklással egybekötött önbizalom-rombolást kínálják.

Kézenfekvő, ha először a jelentkezéssel kapcsolatban vesszük át a hibákat. Alapvető munkajogi szabályt rögzít a Munka Törvénykönyve, mikor rögzíti, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A kereskedelmi életben jelenlevő, tisztességesen működő cég nem kér az állásra pályázó személytől semmilyen formában pénzt vagy más vagyoni előnyt a jelentkezéshez. A munkáltatók fizetnek az álláshirdetések publikálásáért az adott tartalomszolgáltatóknak. Általában a „magas pénzkereseti lehetőség” és „otthonról végezhető munka” mellé párosul egy „közvetítői alapcsomag” vagy hasonló megnevezésű „szolgáltatás” igénybevétele a munka elvégzéséhez. Legtöbbször az ilyen hirdetéseknek alkotórésze a hozzácsatolt sportkocsi vagy jacht illusztrációja és a jól bevált „sikeres élet kulcsa” szlogen használata. Az előbb felvázolt esetek legtöbbször a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.évi C. törvényben szereplő „Piramisjáték szervezése” nevet viselő tényállás alá tartoznak. Lényegében itt a munkaviszony létesítésének még a látszata sem következik be, valójában a láncszerűen összekapcsolódó részvevők egymás megtévesztéséből profitálnak és a végén a résztvevő tagok nagyobb része kárt szenved.

Érdemes kerülni kell az olyan hirdetéseket is, amelyeknél elérhetőségként egy magánszemély mobiltelefonszáma vagy e-mail címe van feltüntetve. Az ilyenképpen rögzített elérhetőség legtöbbször nem egy társaság elérhetősége, így a telefonos informálódás alapból kizárt. A legfontosabb, amit tenni érdemes, hogy a megemlített cégnek utána nézünk. Napjaink internetközpontú világában segítséget nyújthatnak az ingyenes céginformáció nyújtó oldalak. Amennyiben civil szervezetekről van szó, arra az illetékes törvényszékek nyilvántartásai, elektronikus formában a birosag.hu internetes oldalon található „civil szervezetek névjegyzéke” áll rendelkezésünkre. Sokat mondó, ha egy szervezetnek nincs honlapja (ez elsősorban PR referencia). A fogyasztók jogainak érdekében az utóbbi években maga az Alaptörvény is emelte a védelmi szintet azzal, hogy külön cikkben rögzíti a fogyasztók védelmét.

Megtévesztő lehet az a körülmény is, amikor az adott cég „kereskedelmi asszisztens” vagy „irodai munkára” keres jelentkezőket, amelyeket aztán minden nap közzétesz, internetes adok-veszek oldalakon is. Még a nagyobb nevű biztosító cégek is „adminisztratív munka” címszó alatt toboroznak álláskeresőket. A valóság azonban egészen más. Irodánk olyan ügyféllel is foglalkozott, akinek „ingyenes betanulási lehetőség” után értékesítést kellett ellátnia. Felettébb kiábrándítónak hat, miután felfedezzük: valóban egy irodahelyiségben kell tevékenykednünk, azonban nem iktatni, hanem ügyfelekre termékeket kell rábeszélni, ráadásul töredék annyi fizetésért, amit a hirdetés kínált.

A megtévesztő álláshirdetések egyik legveszélyesebb fajtája az, amikor ún. „hostess” vagy „modell” állásra keresnek jelentkezőket. A legtöbb multinacionális cég természetesen ad a jó hírnévre és részletes felvilágosítást ad a munkára jelentkezőknek. A nevenincs „ügynökségekkel” azonban óvatosan kell eljárni. Napjainkban széles hálózatban tevékenykednek az emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek, amelyek a „toborzás ellátásához” ilyen fedőcégekkel működnek együtt. Nem ritka az sem, hogy az előbbi módszerrel beszervezett személyeket prostitúcióra kényszerítik.

Gyakori problémaként fordul elő, amikor egy cég telefonon keres meg ügyfeleket és a részletesebb bemutatkozás helyett egy időpontot egyeztet a megkeresett személlyel. Legtöbben ilyenkor arra számítanak (főleg ha egy nagyobb nevű biztosító társaság keresi meg) hogy egy igazi irodai munkát fognak neki felajánlani, kiszámítható karrierépítési lehetőséggel. Az „interjú” kezdetén aztán kiderül, hogy pénzügyi termékeket kell értékesíteni, a jól megszokott jutalékos rendszerrel. Ráadásul az ilyen jellegű „munkák” a szociális kapcsolatokra is romboló hatással van, mivel a társaság elvár egy bizonyos számú ügyfélkört, amelyet produkálni kell. „Sok a vadász, kevés a vad” elve alapján az ilyen tevékenység végzésébe belekeveredett személy ott értékesít, ahol a legkézenfekvőbb: rokonok és barátok, ismerősük között.

Végezetül a gyakornoki állásokról említenénk pár szót. Nagyon fontos: főszabály szerint ezért a tevékenységért nem jár díjazás. Azoknak felel meg az ilyen állás, akik tisztán csak szakmai tapasztalatot akarnak szerezni. Az egy máik kérdés, ha egy multinacionális cég keres gyakornokokat, azonban ott a cég a portfóliójának jobb megítélése érdekében juttat bizonyos mértékű díjazást a gyakornokainak.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.