Többen tartozunk, többel tartozunk?

Irodánkat nagy számban keresik meg ügyfeleink kölcsönszerződéseik jogi szempontból történő vizsgálatára irányuló igényeikkel. A tapasztalatunk az, hogy a legtöbben nincsenek tisztában az általuk kötött szerződések alapismérveivel. Kiemelnénk azt a jogi helyzetet, amikor egy szerződés alapján több jogosult vagy több kötelezett van egy kötelemben.

Egyik ügyfelünk és a férje 2007-ben kötöttek jelzálog-típusú hitel kölcsönszerződést egy hitelintézettel. Akkor a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény volt hatályban. A következőkben az ügyletkötéskor hatályos Ptk. vonatkozó rendelkezéseit, valamint ügyfelünk kölcsönszerződésével szeretnénk felvilágosítást adni egy nem ritkán előforduló jogi problémával.

XXVIII. Fejezet

Több jogosult vagy

több kötelezett a szerződésben

Ptk.334. § (1) Ha többen tartoznak egy szolgáltatással, illetőleg egy szolgáltatást többen követelnek, és e szolgáltatás osztható, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában minden kötelezettől csak a ráeső részt lehet követelni, és minden jogosult csak az őt megillető részt követelheti. A kötelezettek, illetőleg a jogosultak részaránya kétség esetében egyenlő.

(2) Ha a szolgáltatás nem osztható, a teljesítés bármelyik kötelezettől vagy valamennyiüktől követelhető (a kötelezettek egyetemlegessége).

(3) Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni (a jogosultak együttessége). A jogosultak bármelyike követelheti a szolgáltatásnak bírósági letétbe helyezését valamennyiük javára.

Ptk.335. § (1) Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli (a jogosultak egyetemlegessége), a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik, amennyiben bármelyik jogosult kielégítést kap.

(2) A jogosult késedelme, a szolgáltatása lehetetlenné válása, továbbá bármelyik félnek olyan jognyilatkozata, amely a követelés érvényesítésének vagy a kötelezettség teljesítésének feltétele – így különösen a felmondás, a megintés és a választási jog gyakorlása – mindegyik jogosultra kihat.

(3) A követelés egyik jogosulttal szemben sem évül el addig, amíg az elévülés feltételei valamennyiükkel szemben be nem következtek.

(4) Ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indít, a per jogerős befejezéséig a kötelezett – anélkül, hogy a késedelem jogkövetkezményei alól ezáltal mentesülne – a többi jogosult irányában megtagadhatja a teljesítést.

Ptk.336. § A jogosultakat – ha jogviszonyukból más nem következik – a követelés egymás között egyenlő arányban illeti meg.

Ptk.337. § (1) Egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít, vagy a kötelezettséget beszámítással megszünteti, a jogosulttal szemben a többiek kötelezettsége is megszűnik.

(2) Az egyetemlegesen kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek.

(3) Minden kötelezett a többieket megillető kifogásokra csak annyiban hivatkozhat, amennyiben a kifogások a jogosult kielégítésével kapcsolatosak. Beszámításra azonban a társkötelezettek követeléseit nem lehet felhasználni.

(4) A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valamennyiük javára beáll.

Ptk.338. § (1) Az egyetemleges kötelezetteket – ha jogviszonyukból más nem következik – a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. Ha valamely társkötelezett a jogosultnak kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített, a többi társkötelezettel szemben – a követelésnek őket terhelő része erejéig – megtérítési követelése támad.

(2) Egyik kötelezett sem hivatkozhat a többivel szemben olyan kedvezményre, amelyben a jogosulttól részesült.

(3) A jogosultnak teljesítő kötelezettre a jogosultat megillető és a többiek teljesítésének biztosítására is szolgáló jogok átszállnak, amennyiben a többi kötelezettől megtérítést követelhet

Ügyfelünk és férje által kötött jelzálog-típusú kölcsönszerződés I.) pontja alapján:

„A kölcsön összege, futamideje, az Adósok fennálló tartozása

A Hitelezők – oszthatatlan szolgáltatásként – egyetemleges kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen közjegyzői okiratban meghatározott összegben és feltételekkel az Adósok, mint egyetemleges jogosultak részére svájci frankban nyilvántartott (a továbbiakban: Deviza) jelzáloghitelt nyújtanak a jelen közjegyzői okiratban megjelölt ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett.

Az Adósok tudomásul veszik, hogy a jelen szerződés alapján nyújtott kölcsön, annak ügyleti kamata és kezelési költsége, valamint a késedelmi kamat és egyéb költségek a folyósítást követően Devizában kerülnek megállapításra. A Hitelezők a Bank által alkalmazott Deviza vételi és eladási árfolyamot a bankfiókokban teszik közzé.

Az Adósok egyetemlegesen kötelezik magukat a Kölcsön visszafizetésére, és annak e szerződés szerinti járulékai megfizetésére.

A Zálogkötelezett kötelezi magát annak tűrésére, hogy a Zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyából kielégítést keressen, ha az Adósok nem teljesítik a zálogjoggal biztosított tartozásaikat, avagy ha egyéb okból a Zálogjogosultnak a zálogból való kielégítési joga megnyílt.”

A kölcsönszerződés vonatkozó rendelkezései alapján arra vállaltak kötelezettséget, hogy a felvett kölcsönösszeget megfizetését együtt vállalják. Így ügyfelünk és a férje és a hitelintézet között jött létre a kölcsönszerződés. Ez azt jelenti, hogy ügyfelünk a férjével együtt a szerződés alapján kerültek egyetemlegesen kötelezetti pozícióba.

Az egyetemleges kötelezetti pozíció alapján az hitelintézet a teljesítést bármelyik kötelezettől követelheti. Jelen esetben bármikor dönthet úgy, hogy akár ügyfelünktől, akár a férjétől követeli a kölcsönszerződésből fakadó tartozást. Amennyiben úgy dönt ügyfelünk, hogy megtagadja a teljesítést hitelintézet felé, abban az esetben ügyfelünk kötelezetti késedelembe esik, így annak további joghatásai állnak be, amely nem csak őt, hanem a férjét is ugyanúgy érintenek (így például: késedelmi kamat). Amennyiben ügyfelünk azt választja, hogy nem teljesít a hitelintézet felé, a kölcsön fizetését a férjére hárítja, abban az esetben közte és a férje közt egy ún. „belső elszámolási viszony” keletkezik. Ez alapján a férje követelheti a befizetett összeg megfizetését arányosan.

A jogosulti pozícióban is állhat elő tobbalanyúság. Ez a jogi helyzet erősíti a jogosult pozícióját, mivel több személy működik közre a követelés „behajtására”. Ugyanakkor a kötelezett számára is előnyös lehet, hogy több személynek tud teljesíteni. Egy jogosulti pozícióban lévő hitelintézet bármikor dönthet úgy, hogy az általa rendelkezésre álló kintlévőségét egy másik, vele üzleti viszonyban álló hitelintézetnek átadja (engedményezés). Így tulajdonképpen jogosulti oldalon egy alanyváltozás történik, erre külön hozzájárulást a kötelezettől nem kell kérni, mivel ettől a kötelezett pozíciója nem lesz hátrányosabb. Másik oldalról viszont, ha a kötelezett oldaláról keletkezik alanyváltozás, akkor a jogosult hozzájárulását kell kérni.

Szerző: Habeas Corpus Egyesület

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.