Egy történet az irodából I. rész

Ebben a négy részes cikksorozatban egy érdekes munkajoggal kapcsolatos üggyel fogunk foglalkozni.
A négy részben az ügy alakulása szempontjából legfontosabb szakaszokat fogjuk ismertetni.
I. rész: Az ügy és a probléma ismertetése
II. rész: Bírósági szakasz
III. rész: Egyezségi kísérlet
IV. rész: Az ügy lezárása 

2014 októberében az egyik ügyfél azzal a problémával fordult egyesületünkhöz, hogy a munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntették. Arról nem tájékoztatták, hogy milyen indokok alapján tették mindezt.
A munkáltató később egy jegyzőkönyvet nyújtott át az ügyfélnek. A felmondásban sem erre az állítólagos jegyzőkönyvre nem volt utalás, se másra. Azért írom a jegyzőkönyvről, hogy állítólagos, mert olyan formai és tartalmi hibákban szenvedett melyek az érvénytelenségét vonhatták volna maguk után.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 64. § (2) bekezdése szerint a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie.  A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja.
A BH 1994.637 szerint a jogszabály szövegére történő akár szó szerinti hivatkozás, nem pótolja a felmondás konkrét okára vonatkozó közlési kötelezettségét a munkáltatónak.

A munkáltató a munkaviszony megszüntetését az Mt. 78. § (1) bekezdésének b.) pontjával indokolta, mely szerint „a munkavállaló olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.”

Az azonnali hatályú felmondásnak fenti jogszabályi követelményei közül a volt munkáltató egyet sem teljesített, így felmondása véleményem szerint teljességgel jogellenes.

Ezen adatok alapján, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordultunk és kértük a jogellenes megszüntetés miatt, az elmaradt munkabér megtérítését.

Szerző: Habeas Corpus Egyesület

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.