A sérelemdíj főbb vonásai

A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv számos újításainak egyikeként került bevezetésre a sérelemdíj, mely a személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható szankció. Előzményeként említést érdemel a nem vagyoni kártérítés, mely ugyancsak személyiségi jogsérelem következtében volt igénybe vehető, ám az évek során e jogintézmény számos változáson ment át, helye többször is változott az 1959. évi IV. törvényben, míg végül bevezetésre került helyette a sérelemdíj.

A kodifikáció során hosszú ideig vitatott volt ezen jogintézmény pontos szabályainak mibenléte, több álláspont is napvilágot látott ennek kapcsán. E nézetek közül a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2013. júniusában született kollégiumi véleményét mutatnám be röviden, melyből megismerhetjük a sérelemdíj legfontosabb jellemzőit.

A sérelemdíj megfizetése iránt indított perekben a keresetlevélben elő kell adni a kereset ténybeli alapját. A személyiségi jogot sértő magatartás minősül kötelemkeletkeztető ténynek, így kizárólag ennek körülírása szükséges.
A sérelemdíj a személyiségi jog megsértésének ténybeli alapján követelhető, ezért ha a fél e kötelemkeletkezetető tényre a keresetlevelében nem hivatkozik, valamint ennek megvalósulását nem állítja, akkor keresete jogalapja hiányzik, vagyis nem perakadályról van szó, hanem a kereset érdemi alaptalanságáról. Továbbá meg kell jelölni a megsértett személyhez fűződő jogot is, kivéve ha ez az előadott tényekből egyértelműen megállapítható. A személyhez fűződő jogok megsértése esetén a felperes kötelessége bizonyítani az általa állított személyiségi jogsértés megtörténtét.

A régi Ptk. alapján a felperesnek azt is bizonyítania kellett a nem vagyoni kártérítés iránti perben, hogy az alperes személyiségi jogot sértő magatartásával okozati összefüggésben őt nem vagyoni hátrány érte. A sérelemdíjra vonatkozó új szabályozás a nem vagyoni hátrány bizonyítására vonatkozó kötelezettséget kiküszöböli úgy, hogy a személyiségi jogi sérelem bekövetkezését a jogsértés megvalósulásával vélelmezi.
Önmagában a jogsértés ténye, bizonyított hátrány nélkül is azt a jogkövetkezményt eredményezi, hogy a személyiségi jogában megsértett személy sérelemdíjat követelhet, vagyis eszmei hátrány bizonyítása nem szükséges. Tekintettel arra, hogy a sérelemdíjra igényt formáló személyeknek hátrányt bizonyítaniuk nem kell, a bíróságoknak más szempontokat kell találniuk a bagatell ügyek kiszűréséhez.
Ezért különös jelentősége van annak, hogy a sérelemdíj követelése iránt indult perekben a bíróságok megkülönböztessék a személyiségi jog megsértésétől az ennek a szintjét el nem érő, szubjektív érzéseken alapuló érdeksérelmeket. Ugyanis a személyiségi jogot nem sértő érdeksérelem nem járhat a sérelemdíj mint jogvédelmi eszköz alkalmazásával.
Az a körülmény, hogy a jogsértés tényén kívül a Kódex további hátrány bekövetkeztének a bizonyítását nem követeli meg, nem jelenti, hogy az igényt érvényesítő felperes nem bizonyíthatja a jogsértés rá és környezetére gyakorolt hatását vagy más olyan, akár szubjektív elemeket, amelyek a sérelemdíj mértéke tekintetében –az ügy egyedisége folytán- jelentőséggel bírnak.
A sérelemdíjjal szembeni követelmény, hogy az alanyi jog védelmet nyerjen, egyúttal a jogsértőket visszatartsa a sérelmet okozó magatartástól.
Emiatt az összeg meghatározása során figyelemmel kell lenni egyrészt arra, hogy a megsértett jogok között nem lehet különbséget tenni. Ugyanakkor tekintettel kell lenni a pénzbeli marasztalás társadalmilag elismert céljára: arra, hogy a megítélt összeg valóságos elégtételt nyújtson a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány, sérelem kielégítésére (kompenzáció), viszont ugyanakkor a jogsértés szankcionálására is megfelelő legyen. Az összeg meghatározása során figyelemmel kell lenni a személyiségi jogok azonos értéket hordozó sajátosságára, valamint arra is, hogy az emberi méltóság független attól, hogy a károsult mennyit valósított meg az emberi lehetőségéből.
A jogalkotó felsorolja a sérelemdíj esetében a jogalkalmazó által figyelembe vehető, különösen fontosnak tartott körülményeket, vagyis a jogsértés súlyát, ismétlődő jellegét, a felróhatóság mértékét, valamint a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatását.
Ezek visszatükrözik a kompenzációval azonos súllyal értékelhető büntető jellegű szempontokat.[1]

Véleményem szerint a sérelemdíj iránti igények száma megnövekedhet az elkövetkező években, köszönhetően annak, hogy a sérelmet szenvedett félnek csak a jogsértés megtörténtét kell igazolnia, hátrányt viszont nem.[2]
A bíróknak megfelelő hivatkozási alapot kell arra nézve találniuk, hogy a bagatell igényeket elutasíthassák. Továbbá az összeg megállapítása az elkövetkezendőkben sem lesz gördülékeny feladat, a bírók továbbra is szabad belátásukra lesznek utalva, mint ahogyan történt az a nem vagyoni kártérítésnél is.

A fejtegetett nehézségek, problémák ellenére azonban nem kérdőjeleződhet meg a jogintézmény létének szükségessége. Ugyanis a sérelemdíj a személyiségi jogsértések következtében igényelhető pénzösszeg, a személyiségi jogok pedig minden állam valamennyi egyénének alapvető jogait alkotják, melyek megsértését szankcionálni kell, a későbbi elkövetőket pedig vissza kell tartani jogsértések megvalósításától. Így nemcsak a sértett félnek nyújt kompenzációt/elégtételt az összeg, hanem egyes nézetek szerint visszatartó erővel is bír a jövőbeli elkövetések kapcsán. Természetesen ebből nem az következik, hogy „bármilyen bagatell” ügy kapcsán megítélhető immateriális kártérítés. Ezért álláspontom szerint nem célszerű a sérelemdíj azon szabálya, miszerint hátrányt nem kell bizonyítania a felperesnek. Így sok esetben komoly dilemmát és hosszú időt igényel majd az igények elbírálása.

Szerző: Magyar Tímea

Forrás:
[1]  A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 1/2013 (VI. 17.) számú határozatával elfogadott kollégiumi véleménye a nem vagyoni kártérítés/sérelemdíj megtérítése iránti követelések elbírálásának a polgári perben felmerülő egyes kérdéseiről (letöltés: 2014. február 5.)

[2] 2013. évi V. törvény 2:52. § (2)

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.