Alkotmányjogi panasz a Bankmentő Törvény ellen

A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) az alkotmánybírósághoz fordul 2014. évi XXXVIII. törvény (“Bankmentő Törvény”) valamit az Alkotmánybíróság 8/2014 (III. 20.) sz. határozata miatt.

Az egyesület arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja felül saját korábbi álláspontját és állapítsa meg a Bankmentő Törvény rendelkezéseinek az alaptörvény-ellenességét.

Ebben  a bejegyzésben közzétesszük a PITEE beadványát.

Az Alkotmánybíróság 8/2014 (III. 20.) határozata több szempontból hiányos.

A határozat nem vizsgálja a bíróságok és az Országgyűlés eltérő hatásköreit, ezért nem említi, hogy az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata, ezért nekik kell eldönteniük a magánjogi jogvitákat (vö.Alaptörvény 25) cikk (1) és (2) bek. a) pont).

Alaptörvény 25. cikk
(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.
(2) A bíróság dönt a) […] magánjogi jogvitában […].

A határozat nem említi a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogot (Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek.), és nem említi Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeit sem a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjog biztosítására (Alaptörvény Q) cikk (2) bek., Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkEgyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 6. cikk).

Alaptörvény XXVIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy […] jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlanbíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikk
Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságtisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja.

Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 6. cikk
1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, […].

Az Alkotmánybíróság továbbá figyelmen kívül hagyta a 32/1991. (VI. 6.) határozatnak azt a részét, amelyik a jogállami elvekkel összeegyeztethetetlennek tartja a visszamenőleges hatályú törvényhozást (2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 2. § (2) bek.).

A fenti hiányosságokra tekintettel, kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy változtassa meg a 8/2014 (III. 20.) határozatot úgy, hogy az összhangban legyen a demokratikus és jogállami hagyományokkal:

  • Ha mindenkinek joga van ahhoz, hogy polgári jogi jogait és kötelezettségeit független bíróságok állapítsák meg, akkor ezzel a joggal ellentétes az, ha valakinek a polgári jogi jogait és kötelezettségeit a törvényhozás állapítja meg (Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek., Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikk, Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 6. cikk);
  • Ha mindenkinek joga van ahhoz, hogy polgári jogi jogairól és kötelezettségeiről egy törvény által felállított bíróság döntsön, akkor ezzel a joggal ellentétes az, ha a törvényhozás utólag új hatásköri, illetékességi és eljárásjogi szabályokat állít fel (Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek., Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikk, Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 6. cikk);
  • Ha mindenkinek joga van ahhoz, hogy polgári jogi jogairól és kötelezettségeiről egy bíróság tisztességes tárgyaláson döntsön, akkor ezzel a joggal ellentétes az, ha valakinek a jogairól és kötelezettségeiről egy bíróság olyan eljárásban dönt, amelyikben az érintettnek nincs joga részt venni, és amiben az érintett nem kérhet jogorvoslatot (Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek., Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikk, Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 6. cikk); és
  • Ha mindenkinek joga van ahhoz, hogy polgári jogi jogairól és kötelezettségeiről egy bíróság ésszerű határidőn belül döntsön, akkor ezzel a joggal ellentétes az, ha az eljárás menetét egy törvény felfüggeszti (Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek., Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikk, Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 6. cikk).

Az Országgyűlésnek nincs alkotmányos hatásköre arra, hogy beavatkozzon polgári jogi jogvitákba (Alaptörvény 1) cikk (2) bek.). Az Országgyűlés nem tekinthető bíróságnak, mert tagjai nem függetlenek a törvényhozó hatalmi ágtól, és döntései során nincsenek biztosítva az érintettek minimális eljárásjogi jogai.

Amennyiben az Alkotmánybíróság, az érveink ellenére is fenntartja korábbi álláspontját, akkor az Emberi Jogok Európai Bírósághoz tudunk fordulni.

Az alkotmányjogi panasz letölthető: http://pitee.wordpress.com/2014/09/18/alkotmanyjogi-panasz-a-bankmento-torveny-ellen-toltse-le-a-dokumentumot/

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.