Interjú Lázár Dénessel a devizahiteles perekről és a magyar jogállamiságról

Lázár Dénes, az Ausztriában dolgozó ügyvéd, aki idehaza elsőként nyert pert devizahitelest képviselő ügyben az OTP Bankkal szemben, úgy véli, a fő kérdés az, hogy a PSZÁF miért nem ellenőrizte soha, betartják-e az ajánlását a bankok.

– Mi a szakmai véleménye a most zajló perekről?

– A devizahiteles törvény eljárásjogi része az igazságszolgáltatás megcsúfolása. Elszomorító, hogy a magyar bírói kar vezetői ezt a törvényt támogatják. Nem volt szükség ennek a per típusnak a bevezetésére, ugyanis az Európai Unió joganyagában már van egy ilyen pertípus, amelyiknek a célja éppen az általános szerződési feltételek érvényességének vizsgálata. Közérdekű keresetnek nevezik. A PITEE egyesület 2011-ben indított egy közérdekű keresetet az OTP Bank ellen pont a szerződések egyoldalú módosításának tárgyában. Ezt a pert az egyesület idén áprilisban – tehát majdnem három évvel a keresetlevél benyújtása után – első fokon megnyerte. Ha Magyarországon jogbiztonság lenne, akkor elég lett volna ezt az egy pert elvinni a Kúriáig ahhoz, hogy a döntés utána minden bank belássa, alkalmazkodnia kell az ítélethez.

– Lépéskényszerbe kerültek bankok, nekik kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesen jártak el. Szükség volt erre a jogtechnikai megoldásra?

em volt szükség a bizonyítási kényszer megfordítására. A bankok ezeket az általános szerződési feltételeket a fogyasztókkal szemben használták. A feltételeket tehát úgy kellett megfogalmazniuk, hogy azt egy nyolc általánossal rendelkező fogyasztó is értse. Annak a vizsgálata, hogy vajon a bankok ennek az elvárásnak eleget tettek-e, nagyon könnyű, hiszen a bíróknak egyetemi végzettségük van. Ennek megfelelően, ha egy adott szerződési feltétel a bíró számára sem világos, akkor az biztosan nem felel meg a Kúria által felállított elveknek. Végezetül, ezek a perek olyan szűk eljárásjogi határidők közé lettek szorítva, amelyek alapján lehetetlen érdemi munkát végezni.

– Mennyire színjáték ez az egész? Több mázsányi irattal, dobozokkal és bőrönddel jelennek meg a pénzintézetek jogi képviselői a tárgyalásokon, amelyet feltételezhetően el sem olvasnak az állam jogászai, majd néhány óra múlva a bíró kihirdeti az ítéletet. Igaz, a legutóbbi perekben ezeket elhalasztották.

– Valóban, ezek a perek csak színjátékok. A bírák úgy tesznek, mintha jogállami eljárások folynának. Az ügyvédek pedig úgy csinálnak, mintha minden erejüket megfeszítve küzdenének az ügyfelük érdekéért. A valóság ezzel szemben az, hogy az eljárásoknak semmi közük a jogállamhoz, az ügyvédek munkájának pedig semmi hatása nincs az eljárásokra. Ugyanakkor a bankok és az állam ügyvédei több milliárd forintot készülnek keresni ezeken az eljárásokon.

– Nem hibás termék a devizahitelek tisztességtelenségét kimondó törvény? Jogászok egy része szerint visszafelé sülhet el a jogalkotónak ez a „fegyvere”, merthogy csak azokra a devizahitel szerződésekre vonatkozik, amelyeket a pénzintézetek ászf-jei alapján kötöttek.

– Ez a törvény biztosan visszafele fog elsülni, de nem a ászf-re vonatkozó korlátozás miatt. Ha egy rendelkezés tisztességtelen ászf-ként, akkor ugyanaz a rendelkezés akkor is tisztességtelen ha az nem ászf-ként vált a szerződés részévé. A kettő között, a tisztességtelenség szempontjából, nincs különbség. Az csak a törvényhozás balgasága, hogy ez a törvény csak az ászf-ekre vonatkozik. Ez a törvény azért fog visszafele elsülni, mert ez egy velejéig diktatórikus törvény. A törvény végrehajtása pedig annak a bizonyítéka, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem tudja kiszolgálni egy demokratikus jogállam igényeit. Egy jogállamban a bírói kar egy emberként utasítaná vissza ennek a törvénynek a végrehajtását. Nálunk azonban a Kúria 40 tagú jogegységi tanácsa már 2013 végén könyörgött ezért a törvényért.

– Belefér-e a jogállami működésbe a „Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza” szemlélet, amit a kormány alkalmaz a pénzintézetekkel szemben azért, mert a bankok profitérdekek mentén döntöttek a devizaalapú jelzáloghitelek egyoldalú módosításáról?

– A bankok vállalkozások, ezért mindig azt fogják keresni, hogyan tudnak a lehető legtöbb profitot termelni. Egy jogállamban az állami felügyelet és a bíróságok feladata a bankok törvénysértéseit feltárni és azokat szankcionálni. Nálunk az állami felügyelet, azaz a PSZÁF csúfos csődöt mondott, ezért alakult ki a jelenlegi helyzet. A bírói kar vezetése pedig már három éve hárít, hogy ennyi üggyel és egy ekkora társadalmi kérdéssel ne kelljen az igazságszolgáltatásnak foglalkoznia. Ezért most a kormány tűzte ki céljául a bankok korábbi törvénysértéseinek a szankcionálását. Ennek azonban gazdaságilag semmi értelme nincs. A bankok esetében például jól láthatóan a kormány vette el a bankoktól az elmúlt években azt a pénzt, ami most a devizahiteleseknek járna vissza. A kormány pedig nem fog megállni a háromszoros büntetésnél. Mindaddig bele-bele fog nyúlni a bankok, a hirdető cégek vagy bármelyik másik vállalkozás kasszájába, amíg nem lesznek a hatalmi ágak elválasztva egymástól. A jogi kultúránk fejlesztése, a kormány tejhatalmának a korlátozása ezért nemcsak a devizahitelesek érdeke, hanem az összes vállalkozásé, így a bankoké is.

– Miért állítja azt, hogy a PSZÁF csődöt mondott? Felcsuti Péter, a Bankszövetség volt elnöke szerint az állami felügyelet szigorúan ellenőrizte a pénzintézeteket, s a PSZÁF nem tehet arról, hogy a Kúria most teljesen más feltételeket támaszt a szerződésmódosításokkal kapcsolatban.

– Nem igaz, hogy a Kúria teljesen más elvárásokat támasztana, mint korábban a PSZÁF. Ha Felcsuti Péter ismerné a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006 számú fogyasztóvédelmi ajánlását, akkor tudná, hogy a Kúria által most megfogalmazott feltételeket a PSZÁF már 2006-ban ajánlotta. A Kúria tehát nem csinált mást, mint magáévá tette a PSZÁF korábbi ajánlásait. A kérdés ezért inkább az, hogy a PSZÁF miért nem ellenőrizte soha, hogy betartják-e az ajánlását a bankok?

– A pénzintézetek szerint a törvény ellentétes az európai joggal, ugyanis a kormány nem egyeztetett az Európai Központi Bankkal, s azért is elbukhatnak az ítéletek az EU Bírósága előtt, mert statáriális jelleget mutatnak az eljárások.

– Gyenge érv, hogy a kormánynak egyeztetnie kellett volna az EKB-val. Egyrészt ezt az érvet a bankok jogászai nem maguk találták ki, hanem az EKB 2008. július 28. napján kelt állásfoglalását lebegtetik. Másrészt az egyeztetés hiányának nincs szankciója ez európai jogban, hiszen akkor az EKB azt a szankciót alkalmazta volna. Ami a statáriális jelleget illeti, valóban van strukturális hasonlóság a mostani perek és a hírhedt rögtönítélő bíróságok eljárásai között. Csak most nem emberéletek, hanem vállalkozások túlélése forog kockán. Sajnálatos, hogy vannak bírák, akik ezt a hasonlóságot nem látják.

Forrás: Figyelő Online

2 hozzászólás a(z) “Interjú Lázár Dénessel a devizahiteles perekről és a magyar jogállamiságról” bejegyzéshez

  1. Magyari Istvän

    Tisztelt ügyved ur. nagy erdeklödessel olvasom a devizahitelesekkel kapcsolatban a riportjait ,velemenyet
    es segittökeszseget, Tisztelettel kernem hoy tudnäm önnel felvenni a kapcsolatot? Email-ben vagy telefonon
    Kernem a välaszät, Elöre is köszönöm.

    Válasz
    1. Lévay Edit

      Itt nem érhető el az ügyvéd úr, csak közzétettük bejegyzését. Itt a Habeas Corpus Egyxesület érhető el.

      Válasz

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.